Magkereső

 
10június

Sicko - az egészségügyről őszintén

Sicko - az egészségügyről őszintén
Sicko - az egészségügyről őszintén

Rendben van, beismerem: másfél hét múlva zh-zom egészség-gazdaságtanból. És hát igen, hiszek abban, hogy a tudás vizualizált formában testet öltve hatékonyabban, és sebesebben csordogál át az arra áhítozó fejekbe. Michael Moore-ral meg úgy vagyok, mint a Facebookkal: marhára idegesít, mégis egyfolytában megnézem.

A hazai reklámanyag szerint (ami egyébként üdítően szellemesre, és meglepően színvonalasan kivitelezettre sikeredett) a Sickoban Moore az egészségügyi rendszert világítja át. Arról nem szól a fáma, hogy akkor mégis melyiket: pedig ahány ország, annyi egészségügyi rendszer. Erről a mi túlbuzgó Michael-ünket, úgy tűnik, nem igazán (vagy nem igazán hatásosan) informálták.

Álláspontja szerint van ugyanis egy rossz (USA), meg egy jó (Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, és persze, igen: Kuba) egészségügyi rendszer, aztán slussz. A rossz volna ugye a piac vezérelt verzió biztosító társaságokkal, és mindennel, ami a biztosítás, mint intézmény logikájából következik: nem biztosított kockázatok, profitorientáltság, térítési díjak, és így tovább. A jó pedig az inkább Európában elterjedt változat, amiben az egészségi állapot nem a Coca Colához hasonlatos árucikként; hanem minden állampolgárt megillető alanyi jogosultságként értelmeződik-, aminek következményeként az egészségügyi ellátás, és szolgáltatás nyújtásáról a rendszer, mint állami feladatról, sőt: kötelezettségről gondolkodik. Ilyen szisztémában nem térítési díjból, hanem adóból (illetve Magyarországon járulékból) finanszírozzák az ellátást; és arra mindenki, aki ezt az adót (járulékot) fizeti, jogosulttá válik. Na most, ez a – vélhetően unalmas – elméleti kitérő az, ami nagyon hiányzik a filmből. Megint az a helyzet ugyanis Moore-ral, hogy alapvetően minden, amit állít, az valóban úgy is működik (vagy legalábbis: tud úgy is működni); de, és ezzel vágja tönkre a hitelességét, képtelen rá, hogy a felvetett (valós) problémákat minden oldalról körüljárja. Ugyan már, ki hiszi el rajta kívül, hogy van bármi, ami csak fekete, vagy fehér lehet? Különösen ekkora jelentőségű gazdasági-, orvosi-, szociálpolitikai kérdések esetében. Az a vicces a Sickoban, hogy 2013 Magyarországán irtóra aktuális témáról szól; ezért alkalmas lehetne egyfajta információs funkció betöltésére. Úgy értem, Gizike, meg Pistike Jason Bourne legújabb kalandjainak* végigizgulása után egy, a Sickohoz hasonló filmből elvileg okosodhatna az egészségügyi rendszerek két nagy modelljének előnyeit, illetve hátrányait illetően; meg azt is elmondhatnák nekik, hogy nem nem, nem csak ez a kettő van, ráadásul egyikre sem tekinthetünk úgy, mint egy minden problémát orvosolni képes csodaszisztémára. És akkor tán értelmesebben foglalhatnának állást a jelenleg zajló, egészségüggyel kapcsolatos vitákban. Jó, tudom én, hogy Michael barátunk nem célirányosan nekünk, magyaroknak hozta össze legújabb szösszenetét, na de mégis. Elméletileg profitálhatnánk belőle, és az igazán értékes filmmé tenné.

Így azonban kizárólag azoknak szabadna megnézniük, akik legalább a fentebb vázolt elméleti ismeretekkel rendelkeznek a film témáját illetően. Ha tudjuk ugyanis, mi az, hogy biztosító társaság, az miért jön létre (hogy maximalizálja a profitját), akkor nem fogunk hőbörögni a kilométer hosszúságú, a biztosító által nem fizetett betegségeket tartalmazó lista láttán. Akkor tisztában vagyunk azzal, hogy miként folyópart melletti ház árvíz általi sajnálatos elöntetését; úgy kolerás partnerekkel golfozgató öregúr kolerafertőzését sem fogja téríteni a biztosító; majd hülye lesz állandóan csak kifizetni. Könyörgöm, ez nem az ördög műve; ez egyfajta működési logika. Amivel a témát bemutató filmesként természetesen nem kell egyetérteni; csak el kell magyarázni- azt viszont kötelező. Ugyanígy kötelező lenne elmondani a piacvezérelt egészségügyi rendszerről nem csak azt, hogy benne valóban sokkal többen esnek ki a biztosítotti körből, mint egy állami egészségügyi rendszerben; ugyanakkor, aki biztosított, az általában jóval magasabb színvonalú ellátásban részesül, mint bárki egy állam dominálta egészségügyben. Vagy ugyanígy: az angol, vagy a francia rendszer nem csak abból áll, hogy nincsenek benne térítési díjak, hanem – épp az "ingyenesség" okán – az egészségügyi ellátások túlfogyasztásából is; ami leterheli az orvost, ezzel rontja az általa nyújtott szolgáltatás minőségét. Szóval kedves Gizike, és Pistike (no meg Michael): az egészségügyben semmi, de semmi nem fekete, vagy fehér! Bocs, de nem minden angol orvos száguldozik Audival, és lakik a város egyik legpuccosabb környékén három emeletes, öt szobás kacsalábon forgó palotában feleségével és egyetlen gyermekével- közalkalmazottként. Bocs, hallottál már a reprezentativitás fogalmáról? Hát, annyit biztosan tudsz, hogy ha a kanadai egészségügyi rendszerről szeretnék átfogó képet kapni; akkor – akármennyire energiatakarékos megoldás is – nem lesz elég össz-vissz két kanadait megkérdezni az ügyről. Arról meg már ne is beszéljünk, hogy nem árt ezeket az embereket nem a saját családtagjaink közül kiválogatni; nem árt, ha nem súlyos paranoiás egyéneket kérdezünk meg (hacsak nem hitünk szerint egész Kanada paranoid, akkor tényleg ez lesz a reprezentatív); ja, és igen, kedveseim. Nem muszáj meglepődni, ha az "Ugye te is, akárhányszor átruccansz az USA-ba, attól félsz, hogy fejbebokszolnak?" kérdésre az "Akárhányszor átruccanok az USA-ba, attól félek, hogy fejbebokszolnak." választ kapjátok.

Na, de elég is lesz. Nem folytatom az ultraviccesen kivitelezett / kommentált helyzetek felsorolását, mert akkor tényleg nem maradna más okotok megnézni a Sickot, csak a vágy, hogy lássátok: hogy nem kell dokumentumfilmet csinálni. Mi az, ami nem tárgyilagos. Moore tehát nem bújik ki a bőréből: most is inkább politikus, mintsem filmes. De úgyis tudom, hogy legközelebb meg pont abból írok majd zh-t, amiről legújabban bemutatott borzadálya szól. Vagy szakdolgozatot. Vagy bármit. Hogy találok okot megnézni, az halálbiztos.

* A félreértések elkerülése végett: Jason Bourne legújabb kalandjait recenzens igenis izgalmasnak találja- de ennek részletekbe menő kifejtése más lapra tartozik.

Eredeti cím: Sicko
Rendező: Michael Moore

Kapirgálódomb: Online táp, Szemezgető: biztosító - egészségügy - Sicko