Magkereső

 
16július

Louis Vuitton, az arisztokrácia diszkrét bája

Louis Vuitton, az arisztokrácia diszkrét bája
Louis Vuitton, az arisztokrácia diszkrét bája

Sokáig gondolkodtam, milyen egyedi megrendeléssel bízhatnám meg a Louis Vuitton-házat. Kérdés, találhatunk-e egyáltalán olyasmit, amit még nem csináltak,mert a különlegességek listája nagyon hosszú.

A Vuitton-palota pazar szecessziós ház Asnières-ben, ahol 1878 óta több generáció élt már. A hozzá kapcsolódó műhelyben lassan 150 éve készítik a csodálatos, keményfedeles táskákat és utazóbőröndöket, valamint a külön megrendeléseket. Ottlétemkor betekintést nyerhettem a sztárok, hírességek és a hétköznapi emberek különös kívánságlistájába is. Kíváncsi kérdéseimre szívesen válaszoltak, bár náluk is a diszkréció a legfontosabb szempont.

Neveket így aztán nem nagyon mondtak, vagy ha el is hangzott név, akkor mondjuk azt, hogy már nem emlékszem. Azt viszont elmondhatom, hogy készült már ott utazóbőrönd vízipipának, útitáska arany klarinétnak és hordozható sminkes komód japán színésznek. Aki nem szeretne lemondani porcelán- és borospohárkészletéről az ebédlőjén kívül sem, annak elkészítik a piknikkosár látványosabb, exkluzívabb változatát. Egyik kedvencem, egy felfedező készlete 1878-ból: bőröndbe csomagolható, kihajthatós ágy. Hát igen, utazni és élni tudni kell! Így én is elkezdtem azon töprengeni, melyik kedvenc holmimnak készíttessek gyönyörűséges táskát vagy bőröndöt. Szívem szerint a cipőimnek csináltatnék egyet, de erre volt már példa. Talán egyedi lenne egy varrókészletes útitáska, amiben lenne hely gombnak, cérnának, ragasztószalagnak és gombostűnek. Hm, varrónők varrnának varrós táskát!

Mivel divattervezést tanultam, ezért mindig nagyon kíváncsi vagyok a varrodákra, ahol a szebbnél szebb darabok készülnek. Végigjárva a műhely szobáit, ahol vagy 220 ember dolgozik, rögtön el kellett ismernem: kerül, amibe kerül, egy Vuitton-táska minden egyes forintot megér. Minden kézzel, hallatlan odafigyeléssel készül. A többszintes műhelyen végigsétálva láthattam, hogy a régi hagyományok még mindig nagy szerepet játszanak a cég életében, akkor is, ha a modern technika már ide is rég betette a lábát. Az ember változatlanul az elsődleges munkaerő, hiszen nincs az a robot, amelyik az emberi szem helyett el tudná dönteni például, hogy az adott bőrdarab megfelel-e a szigorú esztétikai követelményeknek.
A folyamatos megújulás mellett a hagyományoknak is nagy szerep jut. A tradíciókat 1854 óta őrzik, amikor Louis Vuitton megkezdte a legendás utazóládák gyártását, akkoriban még szürke vászonból. Egyedi stílusának és kiváló minőségének köszönhetően már annak idején is megvolt az exkluzív rajongótábora: III. Napóleon felesége Vuittonnal készíttette utazópoggyászát. A sikertől felbuzdulva a mester céget alapított, és nagyon bölcsen a zsúfolt Párizs helyet Asnières-t választotta székhelyül. Itt építtette fel házát is, ahol manapság az értékes, privát poggyászgyűjteményét és Vuitton legszebb darabjait csodálhatjuk meg. Első szalonját 1854-ben nyitotta meg Párizsban, abban az utcában, ahol később az Opera is épült. Mivel a XIX. század végétől az emberek egyre többet kezdtek utazni, így Londonban is hamarosan megnyílt az első üzlet, majd pár éven belül követte egy Amerikában is, ahol nagy sikert aratott Louis Vuitton fia a vászonból készült poggyászokkal.

Kapirgálódomb: Tyúkoknak, Szemezgető: Louis Vuitton