Magkereső

 
04december

Az éjszaka urai

Éjszaka urai film
Az éjszaka urai

1988, New York. Miközben virágzik a klubélet és a diszkóipar, a slágerlistákat George Michael és Gloria Estefan vezeti; a város drogkereskedelme fellendülőben, a gyilkossági ráta 73%-kal haladja meg az országos átlagot. Burt és fia, Joseph, a nagy hírű rendőrcsalád két tagja szembeszáll az éjszaka árnyaival; és közben az is kiderül, hogy a tékozló fiú tényleg mindig hazatér.

James Gray (Kis Odessza, A bűn állomásai) filmje nem akarja megváltani a világot. Nem csinál mást, mint veszi a jót meg a rosszat, a rossz fiút áttereli a jók oldalára, és ezzel a jók kezébe adja a serleget.

Na jó, ne legyünk igazságtalanok, Az éjszaka urai magában rejt egy csavarnak szánt jelenséget: itt a rossz fiú testvére a jófiúnak, egy másiknak meg a fia. Az van ugyanis, hogy míg Joseph (Mark Wahlberg - Egy kosaras naplója, Rettegés, A tégla) apja, Burt (Robert Duvall - A keresztapa, és még egy tonna más film) nyomdokaiba lépve rendőrnek áll, sőt, a ranglétrán felfelé lépkedve kapitányi rangot is szerez; addig testvére, Bobby (Joaquin Phoenix - Halálkanyar, Gladiátor, Jelek, A nyughatatlan) inkább úgy dönt, megváltoztatja nevét, és az orosz tulajdonban lévő brooklyni klub, az El Caribe üzletvezetője lesz. Választott hivatását az teszi összeférhetetlenné családi hátterével, hogy az El Caribe tulajdonosának unokaöccse, bizonyos Vadim, a klubból szándékozik irányítani drogüzleteit- a bizniszbe bevonná persze Bobbyt is. Bobby többnyire Puerto Rico-i barátnője, Amada (Eva Mendes - Kiképzés, A randiguru, A szellemlovas) bugyijában turkál; úgyhogy nem nagyon marad energiája átgondolni Vadimot meg a családját, vagyis azt, hogy a kettő közt némi konfliktus feszül. Csapódik ide-oda, akar is, meg nem is; szóval, nem tudja eldönteni, melyik oldalra álljon. Mikor azonban egy razzia után testvérét arcon lövik a nyílt utcán, fellélegezhet: végre tudja már, hol a helye. Először csak információkkal látja el a rendőröket, aztán beépül az oroszok közé, és végül persze rendőrnek áll, hogy hátat fordítva addigi világának (nem mellékesen Amadának is) az éjszaka egy másfajta urává váljon.

És bár, mint említettük már, a történetben nincs semmi különös; azért a gonosz megjavulása, mint jelenség, korántsem a legrosszabbul megválasztott alaphelyzet. Különösen nem az, ha egy, az események (jelen esetben: a rendőrségi eljárás folyamata) helyett a karakterekre és az érzésekre fókuszáló filmet szeretnénk készíteni.

Gray állítólag ilyen filmet akart csinálni. Az éjszaka uraiból valahogy mégis a zuhogó esős autós üldözés marad meg a leginkább, vagy az a bravúros képsor, amikor a rendőrparty és a Bobby-klub egyik bulijának képei váltják egymást. És még az a gyönyörű jelenet, amikor a film vége felé Bobby rájön, hogy az egyik közeli barátja elárulta, úgyhogy kihurcolja az utcára és összeveri..., a két ember akkora az egész képen, mint két hangya, a beállítás a háttérként szolgáló gyárépülettel, gyéren megvilágított utcarészlettel fantasztikusan mutat. És még fantasztikusabban sokat árul el Bobby magányáról, hogy barátnő mellett barátai sincsenek, apja akkorra meghalt, s a többi. Szóval az autós üldözés izgi, a bulikról készített jelenet ötletes és beszédes, a barát elgyepálása pedig jól mutat és beszédes - csak azt nem tudjuk még mindig, miért is állt rendőrnek Bobby?!

Nos hát, a helyzet Az éjszaka uraival összefoglalva a következő.

Lehet fanyalogni, amiért nem képes bemutatni, amit akar; lehet kommersznek érezni, még vasárnap délutáni családi mozinak is. Igaz, hogy Mark Wahlberg csak olyan benne, mint az eddigiekben; és joggal kezdjük unni Joaquin Phoenix örökké világfájdalmat tükröző, fáradtságtól elgyötört fejét. Talán Eva Mendes kivillanó mellei és a színésznő ("") egyéb bájai is inkább untatják, mint izgalomba hozzák már az embert. Lehet sajnálkozni, hogy Bobby karaktere a nyitójelenetben (=Amadában matatva), és a közvetlenül azt követő percekben a legnyersebb, legenergikusabb; a legerősebb - Joaquin Phoenix kedve tényleg mintha elszállna, ami a szerep megformálását illeti: elég neki néhány perc, és irritálón arrogánsból irritálón és fárasztóan enerválttá válik.

És így tovább, biztos van még mit számon kérni bőven.

Csak az a helyzet, hogy Az éjszaka urai, bár nem tud egy csomó mindent, amit vártunk tőle, meg egy csomó mindent, amit szeretne tudni; valamire mégis képes, és jó lenne végre befejezni ennek a bizonyos valaminek az alábecsülését. Az Éjszaka urai tökéletes kikapcsolódás. Emlékeink már most halványulnak róla, de amíg tartott, igen jól szórakoztunk.


Eredeti cím: We Own the Night
Rendező: James Gray
Szereplők: Joaquin Phoenix, Mark Wahlberg, Robert Duvall, Eva Mendes, Oleg Taktarov, Alex Veadov

Kapirgálódomb: Online táp, Szemezgető: Éjszaka urai