Magkereső

 
06június

Aszteroida becsapódás következményei és hatásai

Elpusztul-e a Föld egy meteor becsapódása után?

Aszteroida becsapódás következményei és hatásai
Aszteroida becsapódás következményei és hatásai

Az ütközés egy nagyméretű meteorral végzetes következményekkel járna számunkra.

De vajon történt-e ilyen ütközés a múltban? A statisztika azt mutatja, hogy igen. Ám akkor hol vannak a bizonyítékok? Ilyen méretű kráter elég feltűnő lenne, még a természetes erózió ellenére is kimutatható nyomokkal. Éppen ezek az érvek tartották vissza a kutatókat attól, hogy elismerjék, hogy ilyen ütközés lehetősége jóval nagyobb, mint hitték?

Ám a Schoemaker-Levi megmutatta az univerzum valódi arcát és a tudósoknak neki kellett látniuk az ütközés következményeinek elemzéséhez. Az eredmények olyan rémisztőek voltak és a veszély olyan valós, hogy Hollywood filmkészítőit is megihlette a téma. Ki ne emlékezne a Deep Impact és az Armageddon című filmekre, melyek bár csak töredékes részét ugyan, de az ütközés valódi következményeit mutatták be. Lássuk hát, hogy mi lenne, ha…

Tegyük fel, hogy óriási szerencsével még az ütközés előtt évekkel felfedezzük azt a bizonyos aszteroidot, nevezzük talán Nemezisnek, mely ütközőpályán mozog a Földdel. Két választási lehetőségünk van, vagy nem teszünk semmit, vagy mindent megpróbálunk a becsapódás elhárítására. Itt több esély működhet, automatikus, vagy ember irányította űrjárművet küldünk az aszteroida felé, és bombát robbantunk rajta, lehetőleg minél nagyobb erejűt, hiszen minél jobban kimozdul pályájáról, annál kevesebb az esélye, az ütközésnek.

Bár a világért sem akarom lebecsülni az emberiséget, olyan űrjármű megépítésére, amely egy-két év alatt elkészül, elindul és sikerrel is jár, még nem vagyunk képesek. Számolnunk kell az emberi tényezővel is, lévén egy ilyen kipróbálatlan járművel a misszió az öngyilkosság egy igen költséges válfajává redukálódik, így igen nehéz az űrhajósok pszihikai reakcióit megjósolni.

A másik lehetőség, hogy igen bőséges, és teljesen felesleges nukleáris arzenálunk java részét a meteor ellen fordítjuk. A meteor vagy széttöredezik, ami jó, vagy rossz hír is lehet, vagy kitér pályájáról, vagy rá sem hederít bombáinkra. Ez alapjában a meteor anyagától, szerkezetétől és sűrűségétől függ. Egy ilyen kozmikus biliárdjátszmában az esélyeink nagyjából egyenlők lennének a nullával, de mégiscsak esélyek.

Ám ha mégis a rideg, könyörtelen tények győznének, az események sorjában hasonló módon követnék egymást.

Mikor a meteor földközelbe ér, nagy erejű, földrengés kezdődik. A rengés a becsapódás helyszínétől terjed és bár maga a becsapódás még nem következett be, a rengések elterjednek az egész bolygón, mivel a meteor megbolygatja a Föld tömegvonzásának egyensúlyát. A légkörbe érve a meteor felizzik, olyan fényt és hőt sugározván szerteszét, mintha a környéket felköltöztetnénk a Merkúr napos oldalára. Amennyiben a meteor pályája nem merőleges a Földfelszínre és sebessége elég nagy annak gravitációjából való kikerülésre és ha kozmikus mázlink van, az aszteroida lepattan a légkör felső rétegéről és megússzuk ennyivel. Ennek az esélye nagyjából akkora, mintha valaki lottószelvény nélkül szeretné megnyerni az öttalálatos teljes összegét. Mivel ez elég valószerűtlen, lássuk tovább. Még a becsapódás előtt, az ütközési terület közvetlen környezetében, ami pár ezer kilométeres sugarú kört jelenthet, minden élőlény elpusztul. Távolabb a rengések és tengerrengések fognak áldozatokat szedni. Az atmoszféra fölkavarodik, pusztító erejű szélviharok söpörnek végig a kontinenseken.

Magát a becsapódás pillanatát személy szerint kevesen élik túl azon a féltekén, ahol éppen történik. A meteor előtt tolt levegő plazmává sűrűsödik és kirobban, tűzfalként végigsöpörve mindenen, elemésztve mindent és mindenkit, ami, vagy aki az útjába kerül. A becsapódás keltette földrengés olyan erejű lesz, hogy többször megkerüli a földgolyót, a szó szoros értelmében kő, kövön nem marad. Ha a meteor az óceánba csapódik, szökőár keletkezik, minek magassága egyes kutatók véleménye szerint a száz métert is elérheti.

Botorság azt hinni, hogy a nem tengerparti területek nincsenek veszélyben, az áradat fölhatol a folyóvölgyekben és visszafordítja az édesvizű folyamok vizét, áradásokkal bővítve a csapások amúgy is széles körét. A becsapódás energiája átszakíthatja a Föld szilárd kérgét, a köpenyben folyékony állapotban lévő magma kiárad és mérges gázokat áraszt szét. Több tucat kilométer magas por és törmelékfelhő emelkedik fel és szétterül a légkörben. A napsugárzás mértéke drasztikus módon csökken, a hőmérséklet napok alatt az egész bolygón fagypont alá esik. Ezt a jelenséget nevezzük nukleáris télnek.

A meteor becsapódása megsérti a bolygó mágneses védőrétegét ezért az esetleges túlélőket kozmikus sugárzás árasztja el.

A hőmérsékletcsökkenés és a fény hiányának hatására a növényzet 99%-a hetek alatt elpusztul, őket követi az állatvilág túlnyomó része. A húsevők a szerte heverő hullákon lakmározva még kihúzhatják egy darabig, majd ők is sorra elpusztulnak. A nagy mennyiségű bomló tetem szén-dioxiddal és metánnal szennyezi be a légkört, így ha a por le is ülepszik, hirtelen, ugrásszerű hőemelkedésre lehet számítani.

Igen valószínűtlen, hogy a civilizációnk, vagy akár az emberi faj túlélje ezeket a csapásokat. Technológiánk immár elég fejlett ahhoz, hogy kielemezhessük azokat a jeleket, miket a régebbi korok hagytak ránk, hogy megtaláljuk azokat a nyomokat, melyeket a korábbi ütközések hagytak a bolygón. Ma már tudjuk, hogy a mexikói Yucatan-félszigetnél található különös geológiai formáció nem más, mint egy hatalmas meteor ütötte kráter, azé a meteoré, amely nemcsak a dinoszauruszokat, hanem a földi élet kilencven százalékát is kipusztította. A korábban vulkanikusnak tartott Cseh-medencében is kerültek elő olyan maradványok, melyek arra engednek következtetni, hogy az ásványokban gazdag terület egy valamikori meteor becsapódásának nyomait őrzi, hogy az egész medence egyetlen gigantikus kráter. És ez nem is lenne ritkaság, hiszen közeli bolygótársainkon és saját holdunkon is találhatunk olyan sebhelyeket, melyek ezeknél is nagyobbak. Tudjuk, hogy történtek és történnek ilyen becsapódások, tudjuk, hogy a földön is történt ilyen. Nem az a kérdés, hogy lesz-e még becsapódás, csak az a kérdés, hogy mikor.

Kapirgálódomb: Online táp, Kakasoknak, Szemezgető: aszteroida - becsapódás - hatásai - következményei - meteor